NEGYEDIK RÉSZ

ÚJ ÉLETRE HÍVÁS

A HÍVÁS

       Nem ti választottatok engem. Én választottalak titeket, és elküldtelek titeket, hogy teremjetek jó gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.130

       Egy embernek volt két fia. Azt mondta az idősebbiknek: „Fiam, menj és dolgozz ma a szőlőmben!”

       „Nem megyek,” mondta a fiú, de aztán később meggondolta magát, és elment a szőlőbe dolgozni.

       Akkor az apa azt mondta a kisebbik fiának: „Te is menj el a szőlőbe!”

       Ő azonnal ezt mondta: „Elmegyek.” De otthon maradt, és semmibe vette apja parancsát.

       A két fiú közül melyik teljesítette apja parancsát?

       Miért hívtok engem jónak, ha nem hiszitek el, hogy én Isten vagyok? Ismeritek a parancsolatokat: Nem paráználkodj; Ne ölj; Ne lopj; Ne tanúskodj hamisan; Tiszteld apádat és anyádat. Ezt cselekedd, és kincsed lesz a mennyben. Mégsem tesztek ennek eleget, mert csupán a szavaitokkal tiszteltek engem, és nem használtok fel mindent –a vagyonotokat, az értékeiteket, és az életeteket – arra, hogy segítsetek azokon, akik szükségben vannak.131

       Ha követni akartok engem, akkor először is félre kell tennetek a saját vágyaitokat és önző életviteleteket. Hozzátok meg ezt az áldozatot, és kövessetek engem. Mert azok, akik örök életet kívánnak, először félre kell, hogy tegyék a régi életüket. Mindenki, aki ezt megteszi értem, új életre talál – itt a földön, és a mennyben is.132

       Volt egyszer egy király, aki esküvőt szervezett a fiának, a hercegnek. Amikor minden készen állt, elküldte szolgáit a királyság különböző tartományaiba, hogy összehívják azokat, akik meg voltak hívva az esküvőre, de nem jöttek el.

       Tehát a király kiküldte a szolgáit, és ezt mondta nekik: „Mondjátok meg az esküvői meghívottaknak, egy nagyszerű vacsorát készítettem. Ökreimet és legjobb borjaimat vágtam le, és minden kész. Gyertek az esküvőre!”

       De a meghívottak nem törődtek ezzel a meghívással sem, és visszamentek dolgozni, ki a földjére, ki a vállalkozásába a városban. Azok, akik hátra maradtak megfogták a király szolgáit és halálra verték őket.     
______________________

130
János 15-16.
131
Márk 10:18-22.
132
Máté 16:24, 25.

 

       Amikor a király megtudta, hogy mi történt, nagyon felbőszült. Kiküldte a palotaszolgákat. Azok megfogták a gyilkosokat, kivégezték őket, és porig égették házaikat.

       Akkor ezt mondta a szolgáinak: „Az esküvő készen áll, de a meghívottak nem voltak méltók, hogy részt vegyenek. Menjetek tehát azokhoz, akikkel az utcasarkon találkoztok, és a városon kívüli utakon, és hívjátok meg őket az esküvői ünneplésre.”

       A király szolgái tehát elmentek a város utcasarkaira, és kifelé a városból, végig a főutak mentén, és mindenkit meghívtak, akivel csak találkoztak, a jókat és a rosszakat; és az esküvői terem megtelt ezekkel a vendégekkel.

       Este a király bejött, hogy megnézze a vendégeit. Nagyon meglepődött, hogy látott valakit az asztalnál enni úgy, hogy nem volt rajta az esküvői ruha, amit minden vendégnek adtak. Megkérdezte: „Hogy lehet az, hogy te esküvői öltözet nélkül jöttél be a lakomára?” De az ember nem tudott rá mit mondani.

       Akkor a király ezt mondta a szolgáinak: „Kötözzétek meg ezt az embert, és dobjátok ki!”

       Hozzáteszem: sokan vannak a meghívottak – az Isten országába – de kevesen a választottak. Eljött az idő. Az Isten országa itt van. Kihívtalak titeket a világi életmódotokból. Térjetek meg, vegyétek fel az üdvösség ruháját, és higgyétek el ezt a jó hírt!133

       Senki nem jöhet hozzám, ha nem az Atya,-aki elküldött engem vonzza őt, és én feltámasztom azt az embert az utolsó napon. Mindenki, akit az Atya nekem adott, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt én soha nem utasítom el.134

       Azért hisztek mert én elmondtam nektek ezeket a dolgokat? Valójában ezeknél sokkal nagyobb dolgokat fogtok látni.135

       Menjetek be a szoros kapun, mert széles az ösvény, és tágas az út, amely a pusztuláshoz vezet, és sokan mennek arra; de szűk az a kapu és keskeny az az ösvény, amely az életre vezet, és kevesen vannak, akik megtalálják. Tegyetek meg mindent, hogy átmenjetek azon a kapun, amely az életre vezet. Egy napon, majd hirtelen sokan szeretnének irányt változtatni a helyes út felé, de akkor már túl késő lesz.136
______________________

133
Máté 22:2-14; Márk 1:15; János 15:19.
134
János 6:44, 37.
135
János 1:50.
136
Máté 7:13, 14; Lukács 13:24.

 

AZ ÚJJÁ SZÜLETÉSRŐL

Ne csodálkozz, hogy azt mondom, újjá kell születned.137

       Bizony, mondom neked: ha nem születsz újjá, nem láthatod meg Isten országát. Ha nem születsz víztől és Szent Szellemtől, nem mehetsz be Isten országába.138

       Ami a testből született, az test, és ami a Szellemtől született, az szellem. A szél fúj, ahová akar, és mi halljuk a hangját, de azt nem tudjuk, honnan jön vagy, merre tart. Így van ez mindenkivel, aki a Szellemtől születik.139

       Vegyük ezeket a példákat: Senki nem varr új anyagból foltot egy régi, molyette ruhára, mert az új toldás csak kiszakítana a régiből, és még nagyobb lenne a szakadás. Új bort sem töltenek régi hordókba. A régi hordók szétrepednek, az új bor kifolyik, és mindkettő oda van. Ehelyett inkább az új bort új hordókba töltik, és mindkettő megmarad.140

       Hogy lehet, hogy ennyi tanulás után, még mindig nem vagytok tisztában a legalapvetőbb igazságokkal? Amiket eddig mondtam, azokra földi példákat használtam, és ezeket sem értitek, akkor hogyan fogjátok megérteni, ha majd mennyei dolgokról beszélek?141

       Isten nem azért küldte a fiát a világba, hogy megítélje a világot, hanem, hogy a világ megmeneküljön általa. Akik hisznek benne, azokat nem ítélik el, de akik nem hisznek, már el vannak ítélve, mert nem hittek az Isten egyetlen Fiának nevében.142

       Én vagyok a feltámadás és a élet. Aki hisz bennem, bár ezen a földön meghal, újra élni fog. Örök életük lesz, és nem vesznek el! Már sokszor mondtam nektek, ha hisztek, meglátjátok Isten dicsőségét.143
______________________

137
János 3:7.
138
János 3:3, 5.
139
János 3:6, 8.
140
Máté 9:16, 17.
141
János 3:10, 12.
142
János 3:17, 18.
143
János 11:25, 26, 40.

 

       Az én küldetésem az, hogy megvalósítsam annak a szándékát, aki engem elküldött, és betöltsem az ő munkáját; és az az Isten akarata, hogy igazán higgyetek a Messiásban, akit az Atya küldött.144

       Hallgassátok ezt a történetet: Egy embernek volt két fia. Egy napon a kisebbik fiú ezt mondta az apjának: „Apám, add ki az örökségemből nekem járó részt.” Az apa tehát odaadta a fiú részét.

       Nem sokkal ezután ugyanez a fiú összeszedte amilye volt, és elutazott egy távoli országba. Ott kicsapongó életmódjával eltékozolta a vagyonát. Amikor az utolsó fillérje is elfogyott, egy szörnyű éhínség tört ki azon a vidéken. Nyomorgott, és barátok nélkül maradt.

       Végül disznó pásztorként talált munkát. Annyira éhes volt, hogy már meg akarta enni a kukoricacsuhét, amit kapott, hogy a disznókat etesse, amikor észbe kapott és azt gondolta magában: Az apám szolgáinak bőven van kenyerük, és még marad is nekik, amíg én itt a disznók moslékát enném, hogy éhen ne haljak! Visszamegyek apámhoz, és ezt mondom: „Apám, vétkeztem teellened és az ég ellen. Nem vagyok többé méltó, hogy a fiadnak nevezz, de had legyek legalább a béreseid közül egy.”

       Ezzel a tervvel a fejében, felkelt a porból, és nekiindult a hosszú útnak, vissza az apjához.

       Amikor még távol volt, az apja meglátta, megesett rajta a szíve és elkezdett szaladni, hogy köszöntse és gyengéden átölelte.

       A fiú elkezdte mondani: „Apám, vétkeztem az ég ellen és te előtted, és nem vagyok méltó, hogy a fiadnak nevezz.”

       De az apa nem hagyta, hogy befejezze a vallomást. Odafordult a szolgáihoz és azt mondta. „Hozzátok ki a legjobb ruhát, és öltöztessétek fel a fiamat! Húzzátok a pecsétgyűrűmet az ujjára, és a legjobb cipőt a lábára! Hozzátok a legkövérebb borjút a mezőről, és öljétek le, had együnk és vigadjunk! Mert ez a fiam meghalt, és most újra él, elveszett és most megkerült.” Egy pár órán belül nagy ünneplés kezdődött.

       Este felé megjött a fiú bátyja a mezőről, ahol dolgozott, és ahogy a házhoz közeledett, hallotta a zenét és a táncot. Odaszólt az egyik szolgának, és megkérdezte: „Mi ez a nagy ünneplés?”

       A szolga ezt válaszolta: „Az öcséd jött haza, és apád levágatta a legkövérebb borjút, mert épségben tért vissza.”

       Erre a bátyja nagyon mérges lett, és nem ment be az ünnepségre, erre az apja kijött és kérlelte, hogy jöjjön be.

       De ő így felelt: „Ennyi éven keresztül szolgáltam neked, egy parancsodat sem szegtem meg, és nekem soha nem mondtad, hogy csapjak egy ünneplést a barátaimmal.
____________________

144
János 4:34; 6:29.

 

Most meg hazajön ez a tévelygő öcsém, aki kétség kívül utcalányokra pazarolta az örökségét, és te levágod a legjobb borjút, hogy ünnepeld.”

       Az apa ezt mondta: „Fiam, te mindig velem voltál, és tudod, hogy mindenem, amim van a tiéd. Ez helyén való, hogy ünneplünk, és hálát adunk; mert a testvéred halott volt és most újra él, elveszett, de megtaláltuk.”145

       Hacsak nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint egy kisgyerek, nem mentek be a mennybe. Az Emberfia azért jött, hogy megmentse az elveszetteket; mert nem az a ti mennyei Atyátok akarata, hogy közületek akár a legkisebb is elvesszen.146

       Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyetlen fiát adta, hogy aki hisz benne, ne haljon meg, hanem örök élete legyen. Elhiszitek ezt?147
______________________

145
Lukács 15:11-32.
146
Máté 18:3, 11, 14.
147
János 3:16; 11:26.

 

TANÍTVÁNYOK ÉS SZOLGÁK

       Nem engedhetitek, hogy két úr irányítsa az életeteket. Vagy az egyiket gyűlölitek, és a másikat szeretitek; vagy pedig az egyikhez ragaszkodtok, és a másikat megvetitek. Nem szolgálhatjátok Istent úgy, hogy közben e világ isteneinek a szolgái maradtok.148

       Ki az közületek, aki ha egy tornyot akarna építeni, először nem ülne le felbecsülni a költségeket, hogy biztos legyen benne, van-e elég pénz a befejezéséhez? Különben előfordulhat, hogy lefekteted az alapot, és aztán félbe kell hagyni az egész építkezést. Azok, akik figyelemmel kísérték a munkát kinevetnének, és ezt mondanák: „Elkezdett építkezni, de most csődöt mondott.”

       Egy király aki csatát akar indítani, először le kell, hogy üljön a katonai tanácsadóival  mérlegelni, hogy az ő tízezer fős hadserege képes-e legyőzni az ellenség harminc ezres seregét. Ha a tanácsadói nem látnak semmi esélyt a győzelemre, akkor el kell küldenie a követeit, hogy próbáljanak az ellenséggel békés megállapodásra jutni, mielőtt a harc elkezdődik.

       Tehát először meg kell vizsgálnotok, amit a sajátotoknak mondotok: család, pénz, földi javak. Ha nem vagytok hajlandók mérlegelni az árat, és teljesen elkötelezni magatokat, még ha ezeket fel is kell adnotok, akkor nem tudtok engem igazán követni.149

       Had emlékeztesselek titeket: az, aki kis dolgokban hűséges, arra nagy dolgokat is rábíznak; és az, aki a kicsin nem hűséges, az a sokkal sem bánik hűségesen. Ha nem lehet rátok bízni földi gazdagságot, akkor hogyan lehet rátok bízni szellemi gazdagságot? És ha nem voltatok hűek a más tulajdonával, akkor ki fog nektek saját vagyont felajánlani?150

       Úgy küldelek ki titeket, mint bárányokat a farkasok közé: ezért legyetek bölcsek, mint a kígyók, de szelídek, mint a galambok.151

       Láttátok, hogy a földi királyok és uralkodók, hogyan gyakorolják a hatalmukat, és uralkodnak a szegényeken, akik alájuk vannak rendelve. Ez rátok, akik Isten királyságához tartoztok nem igaz. Aki nagy akar lenni köztetek, először szolgálnia kell titeket. És aki közületek a legnagyobb, először mindenki szolgája kell, hogy legyen. Még én, a Messiás sem      
______________________

148
Máté 6:24.
149
Lukács 14:28-33.
150
Lukács 16:10-12.
151
Máté 10:16.

 

azért jöttem, hogy nekem szolgáljanak, hanem, hogy szolgáljak, és életemet adjam áldozatul sokakért. Boldogok vagytok, ha ezeket tudjátok, és be is tartjátok.152

       Maradjatok meg az én igém fényében: és akkor igazán a tanítványaim vagytok.

       Ne legyetek olyanok, mint az álszentek, akik törvényeket és rendszabályokat ötölnek ki. Ők csak gyönyörködnek a saját rendeleteikben, de egyet sem tartanak be azokból. A vallásosság igáját teszik követőik nyakára, amíg ők, még álmukban sem tartják be az ilyen szabályokat. Mindent megtesznek, hogy lássák őket, különleges ruhákat viselnek, kedvelik a nagy ceremóniákat, az asztalfőn és az első sorokban szeretnek ülni. Szeretik ha nagyra becsültnek és bölcs tanítónak hívják őket. De ti ne szólíttassátok magatokat nagyra becsültnek, vagy mesternek, mert csak egy mesteretek van, és ti mindnyájan az ő testvérei vagytok.

       Tartózkodjatok attól, hogy embereket szellemi atyátoknak hívjatok, mert egy az Atyátok, aki a mennyben van. Azt se engedjétek, hogy bárki is bölcs tanítónak szólítson titeket, mert egy tanító van, Krisztus. Aki a legnagyobb közöttetek, az először legyen a szolgátok; és mindenki, aki megalázza magát, fel lesz magasztalva.153

       Amikor a Messiás visszatér dicsőségében a szent angyalokkal, akkor leül az Ő mennyei dicsőségének trónjára, és Maga elé fog gyűjteni minden nemzetet; és elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől fogja ültetni, a kecskéket pedig a bal felől.

       Aztán a Király azt fogja mondani azoknak, akik a jobb keze felől vannak: „Gyertek, Atyám áldottai; menjetek be királyi örökségetekbe, ami a világ teremtése óta nektek lett készítve. Mert éhes voltam és étellel kínáltatok. Szomjas voltam, és hoztatok nekem hideg vizet. Idegen voltam és befogadtatok. Nem volt ruhám és felruháztatok. Beteg voltam, és ápoltatok. Börtönben voltam és meglátogattatok.”

       És akkor az igazak meglepetten kérdezik majd: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, és enned adtunk; vagy szomjazni és innod adtunk? Mikor láttunk téged idegenként, és befogadtunk; vagy hogy szükséged volt ruhára? Láttunk téged valaha betegen, és ápoltunk, vagy börtönben és meglátogattunk?”

A Király így felel majd: „Bizony, most mondom nektek, amennyiben ezeket megtettétek az én legkisebb testvéreimmel, akkor velem tettétek meg.”

       De a bal oldalán állók felé a Király ezt mondja majd: „Távozzatok tőlem! Mert éhes voltam, és nem adtatok ennem. Szomjas voltam és nem adtatok nekem inni. Idegen voltam, és elfordultatok tőlem. Meztelen voltam és nem adtatok nekem ruhát. Beteg voltam, és nem ápoltatok. Börtönben voltam, de nem látogattatok meg.”
______________________

152
Márk 10:42-45; János 13:17.
153
János 8:31; Máté 23:2-12.

 

       És akkor válaszolnak neki: „Uram, mikor láttunk téged éhesen, vagy szomjasan, vagy idegenként, vagy meztelenül, vagy betegen, vagy börtönben, és nem törődtünk veled?”

       A Király így fog válaszolni: „Bizony mondom nektek, amennyiben elmulasztottátok ezeket megtenni az én legkisebb testvéreimmel, akkor velem nem tettétek meg.”

       Ezek aztán az örök sötétségbe lesznek küldve, de az igazak az élet helyére lesznek vezetve.154

       Mesternek és Úrnak hívtok engem, és helyesen, mert az vagyok. Ha tehát én, a ti Uratok és mesteretek hajlandó vagyok a legutolsó szolgátok lenni, akkor nektek is hajlandónak kell lennetek egymást szolgálni. Én példát mutattam nektek, nektek is azt kell tennetek, amit én tettem veletek.155
______________________

154
Máté 25:31-46.
155
János 13:13-15.